Felkészülés az éghajlatváltozásra: konferencia összefoglaló

HomeMinden ami zöld

Felkészülés az éghajlatváltozásra: konferencia összefoglaló

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége 2015. augusztus 26.-án sajtóbeszélgetést szervezett „Felkészülés az égh

Először Várna, majd Firenze éghajlatát hozza a klímaváltozás
Ökofalu épül Galgahévízen
Rendkívül sok áramot veszítünk a hálózatban
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége 2015. augusztus 26.-án sajtóbeszélgetést szervezett „Felkészülés az éghajlatváltozásra: sebezhetők vagyunk, de nem kiszolgáltatottak!” címmel. A sajtóbeszélgetés célja az újságírók és a közvélemény tájékoztatása az éghajlatvédelem alkalmazkodási kulcsterületeiről, a tervezett stratégia alkotási és elemzési/értékelési lépésekről.

Dr. Fancsik Tamás, az MFGI igazgatója, a sajtóbeszélgetés házigazdája bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi időkben megtapasztalt hőhullámok, viharok, szélsőséges időjárási eseménynek és ezek tovagyűrűző következményei ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire sebezhetők vagyunk. Jelentős mértékben függünk az éghajlati szempontból sérülékeny infrastruktúrától: például az áram- vagy a telekommunikációs szolgáltatások hiánya, az út és vasúthálózat használhatatlansága, az élelmiszer-lánc, az egészségügyi ellátórendszer működési zavarai súlyos anyagi és emberi áldozatokkal járhatnak. A klímabiztos helyi és ágazati tervezésnek erre a függőségre is választ kell adnia.

Dr. Pálvölgyi Tamás az MFGI igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője kifejtette, hogy hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az éghajlatváltozás káros hatásai nagy térbeni változatossággal, „mindenkinek a kertkapujában” jelentkeznek. Az egyes települések, térségek pedig társadalmi–gazdasági viszonyaik függvényében eltérően képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás hatásaihoz. A szélsőséges időjárási jelenségek gyarapodására, a tovagyűrűző helyi kedvezőtlen hatásokra csak egy átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz. A települési/térségi klímastratégiák helyzetértékelésének alapjául a Nemzeti Alkalmazkodási Központ által kidolgozott Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) kérdőív szolgál, illetve továbbá a helyi sérülékenység-vizsgálatokhoz nyújt átfogó módszertani segítséget az EGT/Norvég alap támogatásával fejlesztett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR). létrehozása. A helyi szintű klímastratégiáknak – a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához hasonlóan – három fő elemet kell tartalmazniuk, a megelőzést (mitigációt), az alkalmazkodást és a klímatudatosság javítását.

Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a felkészülésben kiemelkedő szerepe és felelőssége van az önkormányzatoknak. Ki kell alakítani a rugalmasan alkalmazkodó településtervezést és település-üzemeltetést: a városrészek átszellőzésének biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés, az utak, épületek, közüzemek „klímabiztossá” tétele nem halogatható! Ugyanakkor a kockázatok kezelésére, a felkészülés és az alkalmazkodás tervezésére nincsenek másolható, sablon-megoldások: a településeknek, térségeknek, ágazatoknak saját sérülékenység-vizsgálatot, önálló stratégiát és kockázatkezelési lépés-sorozatot kell kidolgozniuk. Ennek első és mind sürgetőbb lépése a helyi klímastratégia elkészítése, továbbá olyan helyi érdekegyeztető fórum életre hívása, amely a települési döntéselőkészítés tanácsadó szerveként napirenden tartja az éghajlatváltozás helyi kérdéseit. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében hamarosan források nyílnak meg az önkormányzatok, központi költségvetési szervek, civil szervezetek részére, a klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek megteremtése érdekében. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége szakmai és szervezési háttértámogatást biztosít az önkormányzatoknak a klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés valamint szemléletformálás terén.

Dr. Szőcs Teodóra MFGI főosztályvezető összefoglalta a klímaváltozásnak a felszín alatti vizekre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Közvetlenül elsősorban a hőmérséklet, illetve a csapadékmennyiség megváltozásának hatása, közvetetten a klímaváltozás miatt megváltozó öntözés, a felszín alatti vizekből folytatott víztermelések, illetve a földhasználatok hatása érvényesül. A felszín alatti vizekben bekövetkező változások további változásokat eredményeznek a vízhasználatokban, mind az ökoszisztémákban, mind társadalmi vonatkozásban. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos döntések akkor a leghatékonyabbak, ha azok az állam által fenntartott vízrajzi, földtani és vízföldtani adatbázisokon, monitorig-adatokon és felméréseken alapulnak. Ezek jogi keretét az EU Víz Keretirányelve és annak hazai jogszabályai megfelelően biztosítják, a szükséges intézményrendszerek (OVF, MFGI, vízügyi, természetvédelmi igazgatóságok, hatóságok) léteznek, a Víz Keretirányelv és a klímaváltozások igényelte feladatok megoldása alapvetően az ezekre biztosított erőforrások függvénye.

Bíró Marianna MFGI/NAK főosztályvezető az éghajlatváltozás épületekre gyakorolt hatásait, illetve az építészeti alkalmazkodás lehetőségeit ismertette. Áttekintette a hővédelem aktív és passzív eszközeit, kitért az árnyékolásra, átszellőztetést biztosító rendszerekre és a burkoló héjak (homlokzat, tető, nyílászárók) szerkezeti kialakításának módosítására (átszellőztetett homlokzat, zöldtető, stb.). A település szerkezet és az épület formájával a külső terek, főleg a városi hőszigetek kialakulását befolyásolhatjuk kedvezően. Vízelvezető rendszereink (családi házunk ereszétől az utcai csatornarendszerig) méretezése a korábbi éghajlati tapasztalatainkon alapulnak, az extrém mennyiségű vízzel csak hosszabb idő alatt képesek megbirkózni. A maximális széllökések növekedése elsősorban épületek külső határoló szerkezeteit érinti. Egy kutatási projektben Tatabánya épületállományát vizsgáltuk, melynek arra kerestünk választ, hogy a 2021-2050 időszakra várható éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára. Az eredmények szerint Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él vagy dolgozik.

Dr. Horváth Zoltán MFGI főosztályvezető ismertette a klímaváltozás lehetséges hatásait a földtani közegre és földtani veszélyforrásokra. A klímaváltozás befolyásolja a talaj vízháztartását, a szervesanyag-, só és tápanyagforgalmát, a növényzetmegtartó, ill. szennyezőanyagokkal szembeni védekező, továbbá szűrőképességét. Napjainkban egyre több problémát jelentenek az akár erdőpusztulást is okozó fakidőlések, amelyek többek között a talajtakarót is magába foglaló földtani közeg gyökérzetet megtartó képességének romlására is visszavezethetők. Az egyik legkritikusabb terület a klímaváltozás és a földtani veszélyforrások tekintetében a síkvidék és a hegyvidék közötti dombvidéki vagy hegységperemi területek. Az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, a dél-dunántúli hegyvidék környékén, a Duna nyugati partja mentén végig észak-déli irányban és a Balaton észak-keleti partján rendszeres a csuszamlás- és az omlásveszély. A balatoni magaspartok térségében előforduló földtani képződmények mechanikai szempontból eléggé instabilak. Lakott területeken komoly épületkárok keletkezhetnek, amelyek a kockázati értékelések, a biztosítások, vagyon és élet megóvási témakörökbe vezetnek át. Gondolni kell az árvízvédelmi gátakra, töltésekre, zagytározókra, melyekre szintén hatással lehet a klímaváltozás

Végül, Dr. Fancsik Tamás MFGI igazgató zárszavában összegezte az elhangzottakat: a fő üzenet az, hogy  bár sérülékenységünk számottevő  kutatással, innovációval, felkészülési stratégiákkal, „okos” alkalmazkodási intézkedésekkel hatásosan kezelhetők a kockázatok.

COMMENTS